Milyen környezeti hatásai vannak a kukoricavetőgép használatának?

Kukorica vetőmag vetőgépegy ültetőgép, amellyel a kukoricamagot pontosan szórják egy adott helyen, egyenletes magelosztással. Traktor húzza, és széles körben használják nagy mezőgazdasági területeken. A kukorica vetőgép használatával a gazdálkodók sok időt és energiát takaríthatnak meg, valamint növelhetik a hatékonyságot. A kukorica vetőmag vetőgépek használata azonban különféle környezeti hatásokhoz vezethet, amelyekről a következő bekezdésekben lesz szó.

Milyen környezeti hatásai vannak a kukorica vetőgépek használatának?

1. Talajerózió: A hagyományos gazdálkodási gyakorlatokat magában foglaló folyamatos ültetés fokozott talajerózióhoz vezet. A folyamatos talajművelés hozzájárulhat a talajrészecskék elhasználódásához, ami a talaj degradációjához és végső soron a talajerózióhoz vezethet.

2. Vegyi kilúgozás: A vetőmag-ültetőgép használata különféle vegyi alkalmazások, például műtrágyák, rovarölő szerek és egyéb kezelések alkalmazását vonja maga után. Ezeknek a vegyszereknek a használata mélyreható hatással lehet a talajra, ami káros vegyszerek kimosódásához vezethet a víztestekbe, például folyókba és tengerekbe. Ez végső soron a tengeri élőlények és a vadon élő állatok élőhelyeinek pusztulásához vezethet.

3. Légszennyezés: A kukorica vetőgép használata negatív hatással van a környezetre azáltal, hogy növeli a levegőszennyezést. A hagyományos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása a fosszilis tüzelőanyagok fokozott használatához vezetett, ami szén-oxidokat bocsát ki a légkörbe, ami éghajlatváltozáshoz vezet.

Hogyan csökkenthetők a kukorica vetőgépek használatának negatív környezeti hatásai?

1. Kímélő talajművelés: Ezt a gazdálkodási gyakorlatot úgy alakították ki, hogy fenntartsa a talaj szervesanyag-tartalmát, megelőzve ezzel a talajeróziót.

2. Integrált növényvédelem (IPM): Ez a hagyományos peszticidekhez és gyomirtókhoz képest kevésbé káros kártevőirtási technikák alkalmazását foglalja magában.

Következtetés

A kukorica vetőmag vetőgépek mezőgazdasági felhasználása pozitív és negatív környezeti hatásokkal is jár. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, például a természetvédő talajművelés és az integrált növényvédelem alkalmazása azonban segíthet csökkenteni ezeket a negatív hatásokat.

A Hebei Shuoxin Machinery Manufacturing Co., Ltd. egy olyan vállalat, amely a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek gyártására büszke. Termékeinket tesztelték és tanúsították, és célunk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása. További információért látogasson el weboldalunkra a címenhttps://www.agrishuoxin.comvagy írjon nekünk e-mailt a címremira@shuoxin-machinery.com

Hivatkozások

Lal, R. (1995). A talajművelés hatása a talajromlásra, a talaj ellenálló képességére, a talaj minőségére és a fenntarthatóságra. Talaj- és talajművelési kutatás, 33 (1), 23-43.

Altieri, M. A. és Nicholls, C. I. (2004). Biodiverzitás és növényvédelem az agroökoszisztémákban. Food, Agriculture & Environment, 2(2), 113-118.

Pimentel, D., Hepperly, P., Hanson, J., Douds, D. és Seidel, R. (2005). Ökológiai és hagyományos gazdálkodási rendszerek környezeti, energetikai és gazdasági összehasonlítása. Bioscience, 55(7), 573-582.

Wu, J. és Chong, L. (2016). A szójabab- és kukoricatermelés szénlábnyom-elemzése Északkelet-Kínában. Journal of Cleaner Production, 112, 1029-1037.

Jackson, L. E., Pascual, U. és Hodgkin, T. (2007). Az agrobiodiverzitás hasznosítása és megőrzése mezőgazdasági tájakon. Agriculture, Ecosystems & Environment, 121(3), 196-210.

Caswell-Chen, E. P. (2004). A talajökológia alapjai. Akadémiai Kiadó.

Naveed, M., Brown, L. K., Raffan, A. C., George, T. S., Bengough, A. G., Roose, T., ... & Koebernick, N. (2017). A talaj hidraulikus és mechanikai tulajdonságainak rizoszféra léptékű számszerűsítése röntgen μCT és benyomódási technikák segítségével. Plant and Soil, 413(1-2), 139-155.

Jat, M. L., Singh, R. G., Yadav, A. K., Kumar, M., Yadav, R. K., Sharma, D. K. és Gupta, R. (2018). Lézeres talajszintezés a termelékenység, a jövedelmezőség és a természeti erőforrások megőrzésének növelésére az északnyugati indogangetikusi síkságok rizs-búza rendszerében. Talaj- és talajművelési kutatás, 175, 136-145.

Wallach, D., Makowski, D., Jones, J. W., Brun, F., Ruane, A. C., Adam, M., ... & Hoogenboom, G. (2015). A magas terméshozam-változékonyság hátránya: a sokkok hatása az agrobiodiverzitás használatára. Agricultural Systems, 137, 143-149.

Zhang, H., Wang, X., Norton, L. D., Su, Z., Li, H., Zhou, J. és Wang, Y. (2018). Hőmérséklet- és csapadékváltozások hatásának szimulálása a kukorica fenológiájára és szemtermésére különböző ültetési stratégiák mellett. Mezőgazdasági Vízgazdálkodás, 196, 1-10.

Ramos-Fuentes, E. és Bocco, G. (2017). A faültetvények környezeti hatásai és társadalmi hatásai Mexikóban. Annals of Forest Science, 74(3), 48.